Nincs klímavészhelyzet, ezt üzenjük az embereknek
A közvéleménynek szóló üzenetünk (Message to the Public, M2P) az emberek túlnyomó részét kitevő laikusoknak szól, szerte a világon. Az M2P lényegre törően foglalja össze és magyarázza el, hogy nincs klímavészhelyzet, és hogy a klímaváltozásra hivatkozó intézkedéseknek nincs mérhető hatása az éghajlatra. Csakis a gazdaságra fejtenek ki romboló hatást.
A CLINTEL (Klímaintelligencia-csoport) Nincs klímavészhelyzet! című, 2019-ben kiadott éghajlatváltozási világnyilatkozata (World Climate Declaration, WDC) elsősorban a szakértőket szólította meg. Mostanában azonban azt tapasztaljuk, hogy közvéleménynek kezd elege lenni a klímapánik-keltő történetekből. Hallani akarják másik oldal hangját is. A CLINTEL ennek a kívánságnak eleget téve olyan tudnivalókat nyújt át a klímáról, amilyeneket a médiában nemigen lehet megtalálni.
A közvéleménynek szóló üzenetünk (Message to the Public, M2P) az emberek túlnyomó részét kitevő laikusoknak szól, szerte a világon. Az M2P lényegre törően foglalja össze és magyarázza el, hogy nincs klímavészhelyzet, és hogy a klímaváltozásra hivatkozó intézkedéseknek nincs mérhető hatása az éghajlatra. Csakis a gazdaságra fejtenek ki romboló hatást.
clintel.org
Az M2P szerint az éghajlati modellek teljesen alkalmatlanok politikai döntéshozásra. További következtetés, hogy az éghajlat-politikának az alkalmazkodás módjaira kell összpontosítania. A klímaváltozás mérséklésére fordított milliárdok az égvilágon senkit nem mentenek meg (egyetlen ún. klímamenekültet sem), míg az alkalmazkodás évente több millió embert ment meg.
A WCD-t és az M2P-t a CLINTEL követei milliárdnyi emberhez juttatják el, szerte a világon. Az újságolvasók nagyban segíthetik ügyünket, ha ezt az M2P-t megosztják családjukkal, kollégáikkal, barátaikkal és szomszédjaikkal. Kérjük, terjesszék a jó hírt!
Guus Berkhout, a CLINTEL (Klímaintelligencia) elnöke
https://clintel.org
Az utóbbi évtizedekben a közvéleményt félelemkeltő történetekkel árasztották el, azt állítva, hogy a globális hőmérséklet katasztrofálisan megnő.
Klímaaktivisták szerint a közelgő végzetet az emberi tevékenység által előállított légköri CO2 mennyiségének növekedése idézi elő. Megoldásként az úgynevezett nettó nulla emissziós politikát javasolják, az iparosodás előtti – az 1700-as évek végének megfelelő – CO2-kibocsátást megcélozva.
Ezek az aktivisták azt is sulykolják, hogy pánikolni kell, mert fogy az idő: „Vigyázzunk, mert már csak öt percünk maradt éjfélig. Ezért haladéktalanul cselekednünk kell!” Sok ezer kutató azonban nem ért egyet; a CLINTEL (Klímaintelligencia) szakértői nyilatkozatát (https://clintel.org/world-climate-declaration/) 1609-nál is többen írták alá.
Antonio Guterres, az ENSZ nagyfőnöke: “Utolsó figyelmeztetés, mert öt perc múlva éjfél lesz!” Antonio Guterres számos „utolsó” figyelmeztetésében számítógépes szimulációkra hivatkozik, nem a valós világra. Greta Thunberg az Egyesült Államok Kongresszusa előtt bevallotta, hogy pánikkeltő megjegyzésének nincs tudományos alapja (https://www.youtube.com/watch?v=t_hfwOGciH4). E tényt azonban a média nem terjeszti.
Vajon miért van olyan nagy különbség a klímaaktivisták félelemkeltő narratívája és azon optimista klímakutatók üzenete között, akik szerint nincs klímavészhelyzet? Mielőtt folytatná az olvasást, kérjük, nézze meg video-üzenetünket! Címe: A konszenzus találkozik a CLINTEL-lel: https://www.youtube.com/watch?v=6rQCijG6Xhg
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az összes ijesztő klímaelőrejelzést számítógépes modellek révén generálták. Sokféle összetett szakterületen szerzett tapasztalatainkból jól tudjuk, hogy mennyire félrevezető lehet a számítógépes modellezés.
Gondoljunk például a számtalan téves modell-előrejelzésre a gazdaságban, vagy a közelmúltbeli járványmodellezési hibákra. A számítógépes modellek kimenete teljes mértékben a modellkészítők által beépített előfeltételektől függ. Az elmúlt 50 évben az éghajlati modellek globális felmelegedésre és azok súlyos hatásaira vonatkozó összes előrejelzés tévesnek bizonyult. A mérnöki világ minősítése szerint: használhatatlanok.
A kérdést közelebbről szemügyre véve azt látjuk, hogy a klímamodellezés előfeltételezései alapján az előre jelzett hőmérsékletek mindig túl magasak. Ennél még tragikusabb, hogy a szélsőséges időjárási eseményeket – hőhullámok, aszályok, árvizek, hurrikánok stb. – tudatosan használják fel szélsőséges klímaelőrejelzéseik alátámasztására. A történelmi összevetés azonban azt mutatja (Goklany 2020, https://www.thegwpf.org/content/uploads/2021/02/Goklany-EmpiricalTrends.pdf), hogy a mostani szélsőséges időjárási eseményekben nincs semmiféle rendkívüli jelleg.
A modellek (számítógépes szimulációk) tehát „túlságosan forrón” futnak, és hogy az emberekre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó előrejelzések több erősen kétségesek. Katasztrofális jövőt vetítenek előre, de ez egyáltalán nem megfigyeléseken alapul. Sokkal bölcsebb és biztonságosabb mérésekre hagyatkozni. A tudománytörténet azt tanítja, hogy a jelentős előrelépések mindig az új mérőműszerekhez kötődnek.
Gondoljunk csak az új James Webb űrteleszkóp által a világűrről készített látványos képfelvételekre. Hasonló reményeket fűzhetünk azokhoz a modern műholdakhoz is, amelyek 1979 óta kiváló minőségű méréseket végeznek a Föld körül. A műholdadatok nem mutatnak extrém felmelegedést, és ezt több millió meteorológiai léggömb-mérés igazolja: www.weather.gov/bmx/kidscorner_weatherballoons
Hasznosítsuk tehát a hosszú évekre rendelkezésre álló hőmérsékletmérések bőségét! Az 1. ábra az ipari korszak kezdetétől (1850-től) napjainkig (2020-ig) mutatja a globális átlaghőmérséklet alakulását. A mérések szerint 2020-ban a hőmérséklet 1,1 oC-kal magasabb, mint 1850-ben volt.
1. ábra: Széles körben elfogadott globális átlaghőmérséklet-görbe 1850-2020 között. A mérések extrapolálása alapján 2050-es hőmérséklet 1,6 oC-kal magasabbnak adódik, mint amennyi 1850-ben volt.
Az 1. ábra segítségével extrapoláljuk a műholdas hőmérsékletet 2050-ig, feltételezve azt, hogy az elmúlt 40 év (1980-2020) hőmérséklet-emelkedése szüntelenül és lehűléses szakasz nélkül folytatódik. Ez a nagyvonalú előrejelzés 2050-ben 1,6 oC-kal magasabb hőmérsékletet jelez az 1850-es hőmérséklet-értékhez képest. Most itt a nagy kérdés: vajon elrettentő-e egy 1,6oC-os globális felmelegedés? Egy ilyen eredménynek csakugyan az a mondanivalója, hogy „már csak öt perc van éjfélig”?
Antonio Guterres, az ENSZ nagyfőnöke: “Utolsó figyelmeztetés, mert öt perc múlva éjfél lesz!” Antonio Guterres számos „utolsó” figyelmeztetésében számítógépes szimulációkra hivatkozik, nem a valós világra. Greta Thunberg az Egyesült Államok Kongresszusa előtt bevallotta, hogy pánikkeltő megjegyzésének nincs tudományos alapja (https://www.youtube.com/watch?v=t_hfwOGciH4). E tényt azonban a média nem terjeszti.
Vajon miért van olyan nagy különbség a klímaaktivisták félelemkeltő narratívája és azon optimista klímakutatók üzenete között, akik szerint nincs klímavészhelyzet? Mielőtt folytatná az olvasást, kérjük, nézze meg video-üzenetünket! Címe: A konszenzus találkozik a CLINTEL-lel: https://www.youtube.com/watch?v=6rQCijG6Xhg
Kevesen vannak tisztában azzal, hogy az összes ijesztő klímaelőrejelzést számítógépes modellek révén generálták. Sokféle összetett szakterületen szerzett tapasztalatainkból jól tudjuk, hogy mennyire félrevezető lehet a számítógépes modellezés.
Gondoljunk például a számtalan téves modell-előrejelzésre a gazdaságban, vagy a közelmúltbeli járványmodellezési hibákra. A számítógépes modellek kimenete teljes mértékben a modellkészítők által beépített előfeltételektől függ. Az elmúlt 50 évben az éghajlati modellek globális felmelegedésre és azok súlyos hatásaira vonatkozó összes előrejelzés tévesnek bizonyult. A mérnöki világ minősítése szerint: használhatatlanok.
A kérdést közelebbről szemügyre véve azt látjuk, hogy a klímamodellezés előfeltételezései alapján az előre jelzett hőmérsékletek mindig túl magasak. Ennél még tragikusabb, hogy a szélsőséges időjárási eseményeket – hőhullámok, aszályok, árvizek, hurrikánok stb. – tudatosan használják fel szélsőséges klímaelőrejelzéseik alátámasztására. A történelmi összevetés azonban azt mutatja (Goklany 2020, https://www.thegwpf.org/content/uploads/2021/02/Goklany-EmpiricalTrends.pdf), hogy a mostani szélsőséges időjárási eseményekben nincs semmiféle rendkívüli jelleg.
A modellek (számítógépes szimulációk) tehát „túlságosan forrón” futnak, és hogy az emberekre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó előrejelzések több erősen kétségesek. Katasztrofális jövőt vetítenek előre, de ez egyáltalán nem megfigyeléseken alapul. Sokkal bölcsebb és biztonságosabb mérésekre hagyatkozni. A tudománytörténet azt tanítja, hogy a jelentős előrelépések mindig az új mérőműszerekhez kötődnek.
Gondoljunk csak az új James Webb űrteleszkóp által a világűrről készített látványos képfelvételekre. Hasonló reményeket fűzhetünk azokhoz a modern műholdakhoz is, amelyek 1979 óta kiváló minőségű méréseket végeznek a Föld körül. A műholdadatok nem mutatnak extrém felmelegedést, és ezt több millió meteorológiai léggömb-mérés igazolja: www.weather.gov/bmx/kidscorner_weatherballoons
Hasznosítsuk tehát a hosszú évekre rendelkezésre álló hőmérsékletmérések bőségét! Az 1. ábra az ipari korszak kezdetétől (1850-től) napjainkig (2020-ig) mutatja a globális átlaghőmérséklet alakulását. A mérések szerint 2020-ban a hőmérséklet 1,1 oC-kal magasabb, mint 1850-ben volt.
more news
When Science Fails, They Call the Lawyers
Inside the UN’s Plan to Criminalize Climate Dissent.
How Fossil Fuels Doubled Human Life Expectancy
Climate activists say fossil fuels are killing us. History and data say the opposite.
Book Review – Politics & Climate Change: A History
Andy May’s 2020 book, Politics & Climate Change: A History, is picking up renewed attention — and for good reason. Dr. Patrice Poyet has released a freshly updated, in-depth review that’s now available on ResearchGate.