Nincs klímavészhelyzet
A klímatudománynak kevésbé átpolitizáltnak, a klímapolitikának tudományosabbnak kellene lenni. A kutatóknak őszintén fel kellene tárni a globális felmelegedésre vonatkozó előrejelzések bizonytalanságait és túlzásait, a politikusoknak pedig racionálisan kellene számba venni intézkedéseik valós költségeit és remélt előnyeit.
Természetes és emberi tényezők is okoznak melegedést
A geológia feltárta, hogy a Föld éghajlata bolygónk létezése óta állandó változásban van: természetes eredetű hideg és meleg fázisok váltogatják egymást. Az ún. kis jégkorszaknak 1850 körül lett vége. Ezért egyáltalán nem meglepő, hogy most felmelegedési fázisban vagyunk.
A felmelegedés lassúbb az előre jelzettnél
A globális felmelegedés mértéke jelentősen kisebb annál, mint amilyennek az IPCC – modellezett antropogén hatótényezők alapján – jelzi. A modell és a valóság közötti eltérés azt jelenti, hogy távol vagyunk a klímaváltozás megértésétől.
A klímapolitika téves modellekből indul ki
A klímamodelleknek számos hiányossága van, és politikai eszközként való alkalmazásuk távolról sem elfogadható. Nem csupán eltúlozzák az üvegházhatású gázok hatását, hanem figyelmen kívül hagyják a légköri CO2-koncentráció növekedésének előnyeit.
A CO2 a növények tápanyaga, minden földi élet alapja
A CO2 nem káros anyag. Alapvető jelentőségű minden földi élet számára. A több CO2 kedvez a természetnek, mert zöldíti a Földet. A légköri CO2-többlet elősegíti a globális növényi biomassza tömegének növekedését. Előnyös a mezőgazdaság számára is, mert világszerte nagyobb terméshozamokat eredményez.
A globális felmelegedés nincs hatással a természeti katasztrófákra
Nincs statisztikailag alátámasztva, hogy a globális felmelegedés erősebb vagy gyakoribb hurrikánokat, árvizeket, aszályokat és hasonló természeti katasztrófákat okozna. Ugyanakkor a CO2-kibocsátáscsökkentésre irányuló intézkedések egyszerre költségesek és károsak.
A politikának figyelembe kell vennie a tudomány és a gazdaság realitásait
Nincs klímavészhelyzet. Nincs tehát ok pánikra és ijesztgetésre. Erőteljesen ellenezzük a „2050-ig nettó nulla CO2” stratégiát, mert káros és irreális. A csökkentés (mitigáció) helyett az alkalmazkodás (adaptáció) részesítendő előnyben; az adaptáció az okoktól függetlenül mindenkor működőképes.